15Ekkor a farizeusok elmenvén, tanácsot tartának, hogy szóval ejtsék őt tőrbe. (Márk 12,13-17; Luk 20,20-26) 16És elküldék hozzá tanítványaikat a Heródes pártiakkal, a kik ezt mondják vala: Mester, tudjuk, hogy igaz vagy és az Isten útját igazán tanítod, és nem törődöl senkivel, mert embereknek személyére nem nézel. (Márk 3,6) 17Mondd meg azért nékünk, mit gondolsz: Szabad-é a császárnak adót fizetnünk, vagy nem? (Ésa 58,7) 18Jézus pedig ismervén az ő álnokságukat, monda: Mit kisértgettek engem, képmutatók? (Márk 15,21; Luk 23,26) 19Mutassátok nékem az adópénzt. Azok pedig oda vivének néki egy dénárt. (Márk 15,22-32; Luk 23,32-43; Ján 19,17-27) 20És monda nékik: Kié ez a kép, és a felírás? (Zsolt 69,22) 21Mondának néki: A császáré. Akkor monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré a császárnak; és a mi az Istené, az Istennek. (Róm 13,7) 22És ezt hallván, elcsodálkozának; és ott hagyván őt, elmenének. (Péld 19,17; Zsid 2,11)
20Annakokáért vigyázván ő reá, leselkedőket küldének ki, a kik igazaknak tetteték magokat, hogy őt megfogják beszédében; hogy átadják a felsőbbségnek és a helytartó hatalmának. (Mát 22,15-22; Márk 12,13-17) 21Kik megkérdezék őt, mondván: Mester, tudjuk, hogy te helyesen beszélsz és tanítasz, és személyt nem válogatsz, hanem az Istennek útját igazán tanítod: 22Szabad-é nékünk adót fizetnünk a császárnak, vagy nem? (Luk,20 15. 30.;Mát 3,11) 23Ő pedig észrevévén álnokságukat, monda nékik: Mit kísértetek engem? (Zsolt 82,6) 24Mutassatok nékem egy pénzt; kinek a képe és felirata van rajta? És felelvén, mondának: A császáré. (Jel 5,12;Ésa 53,7) 25Ő pedig monda nékik: Adjátok meg azért a mi a császáré, a császárnak, és a mi az Istené, az Istennek. (Róm 13,7) 26És nem tudták őt megfogni beszédében a nép előtt; és csodálkozván az ő feleletén, elhallgatának.